Szabadedz�sek, id�m�r� edz�s

Minden nagyd�j p�nteken, k�t szabadedz�ssel kezd�dik. 2007 �ta mindk�t szabadedz�s 90 percig tart. (Az egyetlen kiv�tel a Monac�i Nagyd�j, ahol hagyom�nyosan cs�t�rt�k�n tartj�k az edz�seket, p�nteken sz�nnap van.) Szombaton van az id�m�r� edz�s el�tt a harmadik tr�ning.

Az id�m�r� edz�sen a vas�rnapi verseny rajthelyeit d�ntik el, a versenyz�k leggyorsabb k�re alapj�n. Az edz�s szab�lyait 2003 �ta folyamatosan v�ltoztatt�k. A jelenlegi rendszer 2006 �ta van �rv�nyben. Utolj�ra a 2008-as t�r�k versenyh�tv�ge el�tt m�dos�tott�k, a Super Aguri csapat visszal�p�se miatt. 

2010-t�l betiltott�k a futam alatti tankol�st, a t�lt�berendez�sek sz�ll�t�sa miatti �ri�si k�lts�g miatt, teh�t a bokszi�ll�sok alkalm�val csak ker�kcsere t�rt�nik. Ezzel a boxki�ll�sok 5-6 m�sodperccel lettek r�videbbek. Ett�l azt is v�rj�k, hogy a pil�t�knak kevesebb lehet�s�g�k lesz a boxban poz�ci�t nyerni, teh�t sz�vesebben v�lasztj�k a p�ly�n val� el�z�st.

A csapatok k�z�s megegyez�ssel 2009 ut�n visszahozz�k a KERS rendszert, mely a f�kez�skor elnyelt energi�t nyeri vissza. 

Mivel a mez�ny 26 f�sre b�v�lt, ez�rt az id�m�r�n is m�dos�tottak 2010-ben: A Q1-ben �s a Q2-ben 5-5 helyett 7-7 pil�ta esik ki, teh�t a m�sodik etapban 18-an, a harmadik etapban pedig 10-en vesznek r�szt. A harmadik etapban is m�dos�tottak, az els�h�z �s a m�sodikhoz hasonl�an �res tankkal fogj�k teljes�teni.

A pontrendszeren is v�ltoztattak 2010-ben: a kor�bbi 10-8-6-5-4-3-2-1 helyett az els� t�z helyezett kap pontot, m�gpedig: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 eloszt�sban.
 

A verseny lebonyol�t�sa

A verseny �ltal�ban helyi id� szerint 14.00 �rakor, a felvezet� k�rrel kezd�dik meg a biztons�gi aut� m�g�tt, melynek a v�g�n a pil�t�k elfoglalj�k az id�m�r�n el�rt rajtpoz�ci�jukat rajtr�cson.  J� ellenp�lda azonban erre a 2008-as Szingap�ri Nagyd�j, melyet este, 20:00 �rakor kezdtek meg, a nagy id�eltol�d�s miatt. A start el�tt egym�s ut�n felgyullad 5 piros l�mpa, majd mikor ezek egyszerre kialudnak, a mez�ny elrajtolhat.

A futam alatt a versenyz�knek legal�bb egyszer ki kell �llniuk a bokszba. Itt gumit cser�lhetnek �s kisebb jav�t�sokat is v�gezhetnek az aut�n. A csapatok az el�z� �vi konstrukt�r-vb sorrendj�ben helyezkednek el a bokszutc�ban. A rajtsz�mokt�l elt�r�en azonban itt nem emelik ki az egy�ni c�mv�d� csapat�t. Fontos a j� id�pont megv�laszt�sa a bokszi�ll�sra, ami kihathat a v�geredm�nyre is. Emellett sz�m�t a kerekek �llapota, a benzin-mennyis�g, ebb�l kifoly�lag az aut� t�mege, ami alapvet�en befoly�solja a versenyz� k�ridej�t. Es�s futamn�l a csapatnak el kell d�ntenie, milyen gumit�pussal indul a versenyre.

A versenyt azut�n intik le, hogy az els� helyen halad� teljes�ti a kiszabott versenyt�vot. Kiv�tel, ha a futamid� t�ll�pi a maxim�lis k�t �r�t, ekkor az adott k�r befejez�s�vel v�ge a versenynek; illetve el�fordul, hogy k�nyszer�s�gb�l f�lbeszakad a futam. Ut�bbi esetben ha a tervezett t�v 75%-�t teljes�tett�k, teljes pontsz�mok j�rnak a helyez�sek�rt, ha ez nincs meg, csak a pontok fele adhat�. Azok a versenyz�k sz�m�tanak helyezettnek, akik a gy�ztes �ltal megtett t�v 90%-�t teljes�tett�k, f�ggetlen�l att�l, hogy leintett�k-e �ket vagy hamarabb k�nyszer�ltek ki�llni.

A verseny v�g�n, a h�rom legjobb helyezett versenyz� �llhat fel a dobog�ra. Ilyenkor mindh�rman a gumigy�rt�t rekl�moz� sapk�t viselnek. A versenyz�kh�z csatlakozik a gy�ztes pil�ta csapat�nak valamely tagja is, de � nem �ll fel az emelv�nyre. �sszesen �gy n�gy d�jat adnak �t. A tr�fe�k minden versenyen k�l�nb�z� alak�ak. A dobog� �ltal�ban a boxutca �p�let�n, a versenyp�lya s�kja felett helyezkedik el. A dobog� m�g�tt a verseny hivatalos neve �s a nagyd�j f�szponzor�nak log�ja l�that�. A sz�k Monac�ban egy kis l�pcs�re �llhat fel az els� h�rom helyezett. Mindig az els� helyezett versenyz� �s csapat�nak a himnusz�t j�tssz�k el, mik�zben a h�rom versenyz� orsz�g�nak z�szl�j�t felvonj�k. A rendezv�ny elengedhetetlen kell�ke a pezsg�z�s. Ennek elterjed�s�t�l 1999-ig a Mo�t, 2000-�ta a Mumm c�g pezsg�it bontj�k meg a versenyek ut�n. 

2009-t�l a versenyz�k nemcsak a futam ut�n k�telesek nyilatkozni a sajt�nak, hanem az id�m�r� edz�s egyes szakaszai lez�rult�val, vagy kies�s�k ut�n. A dobog�s versenyz�k a hivatalos �s k�telez� telev�zi�s interj� el�tt �t�lt�znek (a pezsg�vel lelocsolt ruha helyett megegyez� kin�zet� sz�razat vesznek fel, valamint a gumigy�rt� helyett a csapatra jellemz� sapk�t). El�sz�r angol nyelven k�rdezik �ket, helyez�si sorrendben, majd a verseny egy-egy szitu�ci�j�t elemzik vide�bej�tsz�s alapj�n, v�g�l a nem angol anyanyelv� pil�t�k saj�t nyelv�k�n is sz�lnak orsz�guk t�v�n�z�ihez.

Biztons�g

A sport�gban sok versenyz� halt m�r meg baleset k�vetkezt�ben, els�sorban a korai id�kben, az 1950-es �vek elej�t�l az 1970-es �vek v�g�ig. A meghalt versenyz�k nagy r�sze a mai biztons�gi felszerelts�g� aut�kkal �s p�ly�kkal megmenthet�ek lettek volna. A sport�g utols� k�t balesetben meghalt versenyz�je az osztr�k Roland Ratzenberger �s h�romszoros vil�gbajnok Ayrton Senna. Mindketten az 1994-es Formula–1 San Marin�-i Nagyd�jon vesztett�k �let�ket. A Formula–1 m�sik legs�t�tebb h�tv�g�je az 1960-as Belga Nagyd�j volt, amelyen szint�n kett� pil�ta halt meg.

Jackie Stewart, h�romszoros vil�gbajnok az els�k k�z�tt volt, akik a sport�g biztons�gosabb� t�tel��rt kamp�nyolt. Sid Watkins professzor 1978-ban lett a Formula–1 f�orvosa, aki moderniz�lta a sport�g biztons�gi h�tter�t. 2004-ben Gary Hartstein lett az ut�dja. A tragikus San Marin�-i Nagyd�j is nagy l�k�st ind�tott el a biztons�gi berendez�sek fejleszt�s�ben.

Ma a versenyp�ly�k mindegyik�ben k�l�n k�rh�zak vannak, a versenyz�k ment�s�t a baleset ut�n 15 m�sodpercen bel�l meg kell kezdeni. Az aut�k is sokkal biztons�gosabbak lettek, az aut�k elemeinek nagy r�sze sz�nsz�las anyagokb�l k�sz�l, amelyek elnyelik az �tk�z�sb�l keletkez� energi�kat. Szint�n fontos biztons�gi felszerel�s a Head And Neck Support rendszer (r�vid�tve HANS rendszer). Ez a szerkezet is sz�nsz�las anyagb�l k�sz�l. A versenyz� v�ll�ra t�maszkodva, annak k�t oldal�n r�gz�t� szalagokkal kapcsol�dik a versenyz� sisakj�hoz. C�lja, hogy megakad�lyozza a baleset sor�n, hogy a versenyz� feje t�ls�gosan el�relend�lj�n, ennek k�vetkezm�nye lehet nyakcsigoly�k s�r�l�se �s a pil�ta be is �theti a fej�t a korm�nyba. �tk�z�skor �ri�si er�k hatnak a versenyz�k test�re. A valaha volt legnagyobb ilyen er�, amelyet az illet� t�l is �lt, David Purley 1977-es balesete volt. Test�t a norm�lis gravit�ci�s er� 179,8-szorosa h�zta el�refel�, egy r�vid ideig. A Formula–1 legvesz�lyesebb p�ly�i k�z� tartozik a hossz� �s kanyarg�s r�gi N�rburgring (Nordschleife) �s a rendk�v�l gyors monzai p�lya.

S�lyosabb balesetekhez vonul a p�ly�ra a Medical Car, magyarul eg�szs�g�gyi aut�. Ebben orvosok �lnek, akik azonnal ell�tj�k a balesetet szenved� versenyz�t, majd a p�lya k�rh�z�ba viszik.

Vesz�lyhelyzetekben, p�ld�ul er�s es�ben vagy baleset ut�n bek�ldik a Safety Cart, azaz a biztons�gi aut�t. Ebben a f�zisban a biztons�gi aut� a mez�ny el�tt halad a saj�t sebess�g�vel, ami j�val alacsonyabb a Formula–1-es aut�k temp�j�n�l. Ezalatt tilos az el�z�s (kiv�telt k�peznek a lek�r�z�ttek, akik k�rh�tr�nyukat ledolgozhatj�k a mez�ny m�g� visszat�rve, de az egym�s k�zti sorrendj�k nekik sem v�ltozhat �s meg kell v�rniuk, m�g a versenyb�r�k megadj�k az enged�lyt). Az �gy megtett k�r�k is beletartoznak a verseny k�reibe. A biztons�gi aut�t 2000 �ta a n�met Bernd Mayl�nder vezeti. 2009-t�l a biztons�gi id�szak alatt az aut�k sebess�g�t egy elektromos rendszer szab�lyozza. Ez lehet�v� teszi, hogy a kor�bbi �vekkel ellent�tben ism�t a bokszba hajthassanak a versenyz�k, m�g a Safety Car a p�ly�n van, mert �gy nem jutnak jogosulatlan el�nyh�z

Z�szl�szab�lyok

Mivel a r�di�-kommunik�ci� sokszor nem megb�zhat�, a Formula–1-ben a p�lyab�r�k �s a versenyz�k k�z�tti kommunik�ci�t els�dlegesen z�szl�k �s t�bl�k szolg�lj�k. Az adott sz�n� z�szl�k lenget�s�vel figyelmeztethetik k�l�nb�z� esem�nyekre a versenyz�ket. 2007 �ta a z�szl�jelz�seket a versenyz�k a korm�nyon tal�lhat� kijelz�n is l�thatj�k. A telev�zi�s k�zvet�t�sekn�l a k�perny�n szint�n megjelenik az adott sz�n� jelz�s.

S�rga z�szl� �s SC felirattal ell�tott t�bla: nem lehet el�zni, �s bej�n a Safety Car is

Z�ld z�szl�: ism�t lehet el�zni, a biztons�gi aut� kiment

Piros z�szl�: A verseny, a szabadedz�s, vagy az id�m�r� edz�s f�lbeszakad.

K�k z�szl�: Figyelmezteti a lassabb versenyz�t, hogy engedje el az �t lek�r�zni k�sz�l�t. Ha a pil�ta h�romszor nem veszi figyelembe figyelmeztet�st, boxutca-�thajt�sos b�ntet�st kap. A boxutca kij�rat�ban lengetve: forgalom van a p�lyaszakaszon, kihajt�sn�l legyen �vatos a versenyz�.

S�rga z�szl�: Tilos az el�z�s, a p�ly�n l�v� valamilyen akad�ly miatt.

Ha a s�rga z�szl� mellett az SC felirattal ell�tott t�bl�t is mutatj�k, akkor bej�n a Safety Car is.

Feh�r z�szl�: Vigy�zat! A p�ly�n lass� j�rm� halad.

S�rga z�szl� piros cs�kokkal:   Cs�sz�s a p�lya (olaj, es�). A z�szl�t 3 k�r�n �t lengetik.

Fekete z�szl� narancss�rga k�rrel a k�zep�n: Egy versenyz�t figyelmeztetnek, hogy technikai probl�m�ja van �s a k�vetkez� k�rben ki kell mennie a boxba. A z�szl� a hib�s aut� rajtsz�m�t is jelzi.

Fekete-feh�r z�szl�: Egy versenyz�t a sportszer�tlen magatart�s��rt egyszeri alkalommal figyelmeztetik. Ezen a z�szl�n is szerepel az �rintett aut� rajtsz�ma.

Fekete z�szl�: Egy aut�t kiz�rnak a versenyb�l �s halad�ktalanul ki kell �llnia a boxba. A z�szl�n szerepel az �rintett rajtsz�ma.
 

Alkalmazhat� b�ntet�sek

- boxutc�n val� �thajt�s (drive through penalty) – k�zben a versenyz� nem �llhat ki a csapat boksz�ba.

- stop-and-go penalty: az el�bbi b�ntet�s annyival s�lyosb�tva, hogy a versenyz�nek 10 m�sodpercig meg kell �llnia, a csapat szerel�i ezalatt nem ny�lhatnak az aut�hoz.

- futam k�zbeni kiz�r�s: fekete z�szl�val jelzik, ilyenkor versenyz�nek halad�ktalanul ki kell �llnia a bokszba �s jelentkeznie kell a versenyigazgat�s�gn�l.

- id�b�ntet�s: 25 m�sodpercet hozz�adnak a versenyz� idej�hez. Akkor szabj�k ki, ha a verseny v�ge fel� k�vet el olyan szab�lytalans�got, ami�rt �thajt�sos vagy ki�ll�sos b�ntet�s j�rna, illetve ha ut�lag �llap�tj�k meg a szab�lytalans�got.

- ut�lagos kiz�r�s

- p�nzb�ntet�s (t�bbnyire edz�seken t�rt�n� bokszutcai gyorshajt�s�rt szabj�k ki)

- h�trasorol�s a rajtr�cson (v�lt�csere �t, motorcsere t�zhelyes h�trasorol�st von maga ut�n, de vesz�lyes man�ver miatt is kiszabhat�)

-  edz�sid� t�rl�se: a versenyz�nek a rajtr�cs v�g�r�l kell indulnia.

-  konstrukt�ri pontok levon�sa: csak a versenyz� kapja meg a helyez�s�rt j�r� pontokat. Akkor alkalmazz�k, ha �gy l�tj�k, technikai szab�lytalans�g miatt a felel�ss�g nem terheli a versenyz�t. Ilyen b�ntet�st kapott 1995-ben a Brazil Nagyd�jon a Williams �s a Benetton, a 2000-es Osztr�k Nagyd�jon a McLaren (csak az 1-es sz�m� aut�j�ra), illetve ugyancsak a McLaren 2007-ben az eg�sz �vadra. Er�sen vitatott elj�r�s, mivel az aut� nagyban meghat�rozza a versenyz� szerepl�s�t.

-  eltilt�s: ilyen b�ntet�st kapott 1989-ben Nigel Mansell egy futamra, 1994-ben Eddie Irvine �s Mika H�kkinen egy-egy, Michael Schumacher k�t futamra, 2005-ben a BAR csapat k�t futamra.

-  vil�gbajnoki helyez�st�l val� megfoszt�s: eddig csak 1997-ben Michael Schumachert b�ntett�k �gy, mivel a z�r�futamon sz�nd�kosan hajtott neki Jacques Villeneuve aut�j�nak. Versenyeredm�nyeit azonban megtarthatta, azok belesz�m�tanak a statisztik�iba.

Tesztel�si szab�lyok

A Formula–1-es aut�k fejleszt�s�nek legfontosabb eszk�ze a tesztel�s. A csapatok az aut�ik m�retar�nyos (legfeljebb 60%-os) modelljeit sz�lcsatorn�kban, k�sz konstrukci�ikat pedig versenyp�ly�kon tesztelik. 2008-t�l jelent�s korl�toz�s l�pett �letbe a tesztel�sekre vonatkoz�an. A csapatok egy napt�ri �vben legfeljebb 30 000 km-t tesztelhetnek, az FIA �ltal kijel�lt helysz�neken �s id�pontokban. Ebbe nem sz�m�tanak bele a fiatal versenyz�k felk�sz�t�s�t szolg�l� tesztek �s a prom�ci�s c�l� rendezv�nyek. 2009-ben a csapatok k�zti es�lyegyenl�s�g megteremt�se �rdek�ben tov�bb szigor�tott�k a szab�lyokat: a csapatok az id�ny utols� versenye �s 2009. december 31. k�z�tt h�romszor egy napon kereszt�l gyakorolhatnak olyan versenyz�vel, aki legfeljebb k�t futamon szerepelt vagy n�gy napot tesztelt a megel�z� 24 h�napban.


Forr�s: Wikipedia, F1-live.hu