Michael Schumacher

Aktu�lis csapa	Mercedes   GP
Sz�let�si id�:	1969-01-03
Sz�let�si hely:	H�rth-Herm�lheim(N�metorsz�g)
S�ly:	75 kg
Magass�g:	174 cm
Nemzetis�g:	N�met
Versenym�rn�k:	Andrew Showlin
Lakhely:	Monte-Carlo
Rajtsz�m:	3
Csal�di �llapot:	Feles�g: Corinna Betsch
Website:	www.michaelschumacher.de
Sisak 2006:

P�LYAFUT�SA:

Michael Schumachert nyilv�nval�an senkinek sem kell bemutatni, hiszen a h�tszeres Forma-1-es vil�gbajnokot nem csak az aut�sport-rajong�k ismerik, de a sportra imm�nis emberek is tudj�k mihez k�tni a n�metet.  A vil�g egyik legh�resebb sportol�ja 1969. janu�r 3-�n l�tta meg a napvil�got a n�metorsz�gi H�rth-Herm�lheimben, Rolf Schumacher �s Elisabeth Scheuer els� gyermekek�nt. A kis Michael n�gy�vesen vezetett el�sz�r egy gokarthoz nagyon hasonl� n�gykerek�t, amit �desapja fabrik�lt neki, ami �ppen alkalmas volt arra, hogy a cs�pps�g r�kapjon a versenyz�sre. Az apa ugyan k�m�ves volt, de m�sod�ll�sban a kerpeni gokart-k�zpontban dolgozott, persze nem a szakm�j�ban. Michael - �s k�s�bb �ccse, Ralf - sors�t az is megpecs�telte, hogy �desanyja szint�n a gokart-p�ly�n dolgozott, � b�f�s volt. �gy a Schumacher testv�rek m�r csak a sz�l�k miatt is sok id�t t�lt�ttek el a centrumban, �s ha m�r ott voltak, sokat is gokartoztak. A hobbinak indul� tev�kenys�g azonban kezdett komolyra fordulni, Michael tagja lett a Kerpeni Gokart Klubnak, �s hihetn�nk, hogy innen egyenes �t vezetett a Forma-1-be. Csakhogy a kis tehets�gnek kem�nyen meg kellett dolgoznia az el�rel�p�s�rt, hiszen csal�dja szer�ny k�r�lm�nyek k�zt �lt, �gy a gokartj�ra sem tudtak sokat k�lteni. A p�ly�t term�szetesen haszn�lt�k profik is, akik a szem�tbe dob�lt�k a leselejtezett gumikat �s alkatr�szeket, amik Michael�k sz�m�ra aranyat �rtek. Sz� szerint, hiszen 1975-ben Schumacher az �sszetoldozott gokartj�val a n�la sokkal p�nzesebb, ergo jobb technik�t birtokl� riv�lisokat maga m�g� utas�tva a klub bajnoka lett. 1984-ben �s 1985-ben junior bajnok lett, 1986-ban a szeniorok k�zt az �sszetett harmadik hely�ig vitte, a k�vetkez� �vben azonban m�r a teljes n�met mez�ny beh�dolt neki. Michael teh�t meg�rett a kateg�riav�lt�sra, 1988-t�l m�r formaaut�val versenyzett, r�gt�n k�t sz�ri�ban is. A Forma K�nig sorozatot f�l�nyesen megnyerte (a 10 futamb�k kilencet megnyert, a tizediken m�sodik lett...), a Forma Ford-ban pedig hatodik lett �gy, hogy a versenyek egyharmad�t kihagyta. Ezen id�szak azonban tal�n m�g fontosabb volt sz�m�ra abb�l a szempontb�l, hogy ekkor figyelt fel r� Willi Weber, aki a mai napig a menedzserek�nt dolgozik. Weber akkor egy Forma-3-as ist�ll� csapatf�n�ke volt (WTS - Weber Trella Stuttgart), �s nem habozott sokat, 1989-re leszerz�dtette a 20 �ves tehets�get. A n�met Forma-3-as mez�ny is gyorsan megtanulta a Schumacher nevet, Michael a kateg�ri�ban t�lt�tt els� �v�ben harmadik lett Karl Wendlinger �s Heinz Herald Frentzen m�g�tt. A tri� csat�roz�sa ezzel nem �rt v�get, a Mercedes mindh�rm�jukat bevette a fiatalokat t�mogat� programj�ba, �gy 1990-ben a sportaut� vil�gbajnoks�gban �sszem�rhett�k tud�sukat. Schumi 1990-ben a Forma-3-ban is helyt�llt, s�t, bajnok lett a WTS sz�neiben!  Az 1991-es �v azonban m�gsem telt el jelent�s siker n�lk�l, hiszen hirtelen a Forma-1-ben tal�lta mag�t. A Jordan ist�ll� pil�t�j�t, Bertrand Gachot-t ugyanis r�cs m�g� z�rt�k (egy taxisof�rrel t�madt n�zetelt�r�se), a hely�re Schumacher ugrott be. A Jordannel azonban nem siker�lt hosszabb t�von megegyeznie, helyette al��rt a Benettonhoz. K�t h�ttel a belga bemutatkoz�s ut�n Schumacher az Olasz Nagyd�jon is rajthoz �llhatott, �s kezdet�t vette egy p�ratlan F1-es p�lyafut�s. A monzai szerepl�s is eml�kezetesre siker�lt. Michael az �ltala is b�lv�nyozott Ayrton Senn�val csat�zott, igaz, ez els�sorban amiatt val�sulhatott meg, mert a brazil a rajtn�l j�csk�n visszaesett. A futamot Schumi az el�kel� 5. helyen z�rta, �s els� benettonos verseny�n r�gt�n megel�zte csapatt�rs�t, a h�romszoros vil�gbajnok Nelson Piquet-t. A szezonb�l h�tral�v� n�gy futamon �jabb h�rom pontot kapart �ssze. Nem is volt k�rd�ses, hogy marad a Benettonn�l, els� teljes id�ny�ben, 1992-ben is. Michael remekelt, de ebben az �vben � sem tudta elhom�lyos�tani Nigel Mansellt, aki annyi balszerencse ut�n hihetetlen magabiztoss�ggal szerezte meg a bajnoki c�met. Schumacher annak �r�lhetett, hogy feliratkozhatott a gy�ztesek sor�ba (�ppen deb�t�l�s�nak helysz�n�n, Belgiumban nyert), �s a v�gelsz�mol�sn�l megel�zte t�bbek k�zt Senn�t is.  1993 nem siker�lt t�l j�l, a k�vetkez� �vek viszont ann�l jobban. 1994-ben az els� n�gy versenyt megnyerte, �s mivel riv�lisai csak verg�dtek, a negyedik fordul� ut�n m�ris 30(!) ponttal vezetett Gerhard Berger el�tt. A n�gyes sikersz�ri�t egy spanyol m�sodik hely, majd �jabb k�t gy�zelem k�vette, a hetedik fordul� ut�n pedig m�r 37 pontos f�rja volt az els�sz�m� �ld�z�v� el�l�p� Damon Hill el�tt. Ekkor bizony�ra kevesen gondolt�k volna, hogy a bajnoki c�mr�l egyetlen pont fog d�nteni... Az 1994-ben bevezetett szab�lyv�ltoz�sokt�l (technikai szigor�t�sok) megsz�d�l� Williams sz�p lassan kezdett mag�ra tal�lni, ezzel p�rhuzamosan Schumacher pedig meglehet�sen gyenge sz�ri�ba kezdett. A n�met visszaes�se azonban a k�ls� k�r�lm�nyeken m�lott, hiszen az FIA (Nemzetk�zi Automobil-sz�vets�g) vizsg�l�dni kezdett a Benetton h�za t�j�n, a B194-es modelln�l pedig nem is minden stimmelt. Ennek az lett az eredm�nye, hogy Schumachert k�t verseny ut�n is diszkvalifik�lt�k, a m�sodik esetet k�vet�en pedig k�t futamra el is tiltott�k. Ezalatt Hill sorra nyerte a futamokat, de a h�rom versennyel a szezon v�ge el�tt visszat�r� Schumacherrel v�g�l � sem b�rt. Mondani szok�s, hogy a bajnoki c�met megv�deni sokkal nehezebb, mint megszerezni. Schumacher eset�ben ez pont ford�tva volt, az 1995-�s �ve val�s�gos s�tagalopp volt az el�z�h�z k�pest, legal�bbis els� r�n�z�sre. Az id�nynyit� Brazil Nagyd�jon a m�sodik helyet megszerz� David Coulthard kiv�tel�vel mindenkit lek�r�z�tt. A folytat�s az�rt nem volt ennyire egyszer�, s�t, a harmadik fordul� ut�n m�r Hill vezetett. Schumacher azonban k�t gy�zelemmel gyorsan ford�tott, �s k�s�bb is sokkal kiegyens�lyozottabban teljes�tett, mint legf�bb ellenl�basa. Ennek k�sz�nhette azt, hogy m�r a szezon v�ge el�tt bebiztos�totta c�mv�d�s�t.  Mik�zben Schumacher a p�ly�n k�zd�tt, menedzsere, Willi Weber is tette a dolg�t. A Benettonnal kapcsolatos �lland� probl�m�k (1995 is botr�nnyal indult, akkor az �zemanyag nem volt rendben az olaszokn�l) �s a csapatf�n�k, Flavio Briator�val megroml� kapcsolat ahhoz vezetett, hogy Schumacher 1996-t�l m�r a r�gi sikerek vissza�ll�t�s�n f�radoz� Ferrari versenyz�je volt. Az els� ferraris �v�ben az aut� megb�zhatatlans�ga miatt es�lye sem volt belesz�lni a bajnoki c�m�rt zajl� k�zdelembe, azt a Williams p�rosa kisaj�t�totta mag�nak, �s v�g�l Hill nyert az �jonc Jacques Villeneuve el�tt. M�g�tt�k Schumi v�gzett, a n�met r�ad�sul h�rom futamot is megnyert (az els� ferraris siker Barcelon�ban sz�letett meg), csapatt�rsa, Eddie Irvine viszont alaposan elmaradt t�le, a Ferrari azonban �gy is elcs�pte az ez�st�t a konstrukt�r�k k�z�tt.  Az 1997-es esztend� sok j�t �g�rt, Schumacher saj�t bevall�sa szerint m�gis kit�r�ln� az eml�kezet�b�l ezt a szezont, legal�bbis a legv�g�t mindenk�ppen. A Ferrari �tcs�b�totta a Benetton k�t szakember�t, Ross Brawnt �s Rory Byrne-t, akiknek Michael m�r addig is sokat k�sz�nhetett. Az er�s�t�snek meg is lett az eredm�nye, hiszen b�r az els� gy�zelem csak az �t�dik versenyh�tv�g�n, Monac�ban sz�letett meg, a n�met pil�ta egy�rtelm� vb-es�lyess� l�pett el�. A nagy ellenl�bas Villeneuve volt, a kanadai pil�ta a Williamset elhagy� Hill �rny�k�b�l kil�pve igencsak megt�ltosodott, olyannyira, hogy bajnok lett. A kanadai-n�met p�ros a szezonz�r� jerezi futamon mutatta be azt az omin�zus koccan�st, amely ut�n Michael a kavics�gyban k�t�tt ki, JV pedig elverg�dve a c�lig bebiztos�totta bajnoki c�m�t.  A Ferrari 1998-ban a szab�lyv�ltoz�sokban (lass�tott�k az aut�kat, �s t�bbek k�zt ekkor vezett�k be a bord�zott gumikat is, amik a 2008-as id�ny v�g�ig voltak haszn�latban) l�tta a Williams sikerkorszak�nak megszak�t�s�nak lehet�s�g�t. Ezen sz�m�t�suk be is j�tt, �m pechj�kre a McLaren gyorsabban alkalmazkodott az �j regul�khoz, Mika H�kkinen pedig verhetetlen volt. Az id�ny rosszul indult Schumacher�k szempontj�b�l, de a 9. fordul� ut�n a n�met k�t pontra meg tudta k�zel�teni r�gi ismer�s�t. A hajr� azonban H�kkinennek siker�lt jobban, aki az utols� futamon, Jap�nban gy�z�tt �s bajnok lett. Schumacher Szuzuk�ban a mez�ny v�g�r�l indult (a felvezet� k�rben a kuplungja rakonc�tlankodott, ez�rt ker�lt h�tulra), de felk�zd�tte mag�t a harmadik helyre, �m ekkor egy gumiprobl�ma v�gleg v�get vetett a verseny�nek �s az id�ny�nek is. Silverstone 1999-ben is k�zponti szerepet kapott Schumacher �let�ben. A Ferrari klasszisa a szezon nyolcadik futam�n a rajt ut�n a Stowe kanyarban - f�k h�j�n - ugyanis egyenesen tov�bbhajtott, �s 107 kilom�ter per �r�s sebess�ggel a gumifalba f�r�dott. A futamnak l�ttek, de nem sokkal a k�rh�zba sz�ll�t�s ut�n kider�lt, Michael jobb l�b�ban a s�p- �s a sz�rkapocscsont is elt�rt, vagyis a bajnoki rem�nyek is elsz�lltak - ism�t. Schumacher hat futam ut�n t�rt vissza (ezalatt Mika Salo helyettes�tette, a finn 10 pontot szorgoskodott �ssze) �s r�gt�n egy kett�s gy�zelemhez seg�tette csapat�t, term�szetesen Irvine volt az els�, de az �r Schumi t�mogat�s�val sem tudta megel�zni H�kkinent a v�gelsz�mol�sn�l. A k�vetkez� �vek azonban minden�rt k�rp�tolt�k a v�r�s�ket, hiszen 2000-t�l p�ld�tlan gy�zelmi sorozat k�vetkezett. 2000 �s 2004 k�z�tt Schumacher �t vil�gbajnoki c�met szerzett, vagyis h�tszeres vil�gbajnokk�nt ker�lt be a t�rt�nelemk�nyvekbe. Az, ami nem siker�lt H�kkinennek, Coulthardnak, R�ikk�nennek �s a ferraris csapatt�rsaknak sem, 2005-ben �sszej�tt Fernando Alons�nak. A spanyol klasszis a Renault-val verhetetlen p�rost alkotott, amely addig a Ferrarira jellemz� magabiztoss�ggal h�d�totta el a bajnoki c�meket. Schumacher egyetlen futamot tudott csak megnyerni (azt az Amerikai Nagyd�jat, amelyen csak hat aut� rajtolt el a gumih�bor� miatt...), az utols� n�gy versenyen pedig m�r �gy �lt aut�ba, hogy tudta, matematikailag sincs es�lye az �jabb c�mv�d�sre. A ki�br�nd�t� id�ny ut�n 2006-ban m�r ism�t az "igazi" Michael Schumachert l�thatta a k�z�ns�g, a n�met �gy harapott, mint f�nykor�ban, �m a cs�csform�ban l�v� Alonso ellen ez�ttal sem volt ellenszer. Michael az Olasz Nagyd�jon gy�zni tudott, a verseny ut�ni sajt�t�j�koztat�n pedig v�get vetve a pletyk�knak bejelentette visszavonul�s�t. A 37 �ves rekordbajnoknak p�lyafut�sa utols� verseny�n, Interlagosban is volt m�g es�lye a nyolcadik bajnoki c�m megszerz�s�re, de ehhez gy�znie kellett volna, mik�zben Alonso nem szerez pontot. A spanyol nem tette meg ezt a sz�vess�get, m�sodikk�nt �rt c�lba, Schumacher pedig p�lyafut�s�hoz m�lt�, agressz�v versenyz�st mutatott be Braz�li�ban, �s b�r vb-m�sodikk�nt vonult vissza, val�j�ban a cs�cson hagyta abba. Visszavonul�sa ut�n is a Ferrari alkalmazottja maradt, elvileg tesztpil�ta volt, de t�l sokat nem vezette a v�r�s�k versenyaut�it. Viszont a sportaut�k fejleszt�s�n�l is szerepet sz�ntak neki, �s �gy t�nt, �r�kre a Ferrari-csal�d tagja lesz. 2009-ben, amikor Felipe Massa s�lyos koponyas�r�l�st szenvedett, a Ferrari Schumachert �ltette volna a hely�re, de s�r�lt nyaka (hobbij�nak, a motoroz�snak h�dolva az �v febru�rj�ban cs�ny�n �sszet�rte mag�t) miatt erre nem ker�lhetett sor. N�h�ny h�nappal k�s�bb m�gis a Forma-1-re kezdett k�sz�lni, de n�mi meglepet�sre nem a Ferrarival, hanem kor�bbi f�n�k�vel, Ros Brawnnal, akinek bajnok csapat�t id�k�zben �tvette a Mercedes. A h�tszeres vil�gbajnok 41 �vesen h�rom�ves szerz�d�st k�t�tt a Mercedes GP-vel, �s 2010-t�l ism�t a cs�csra t�r.

                                  Michael Schumacher a Forma-1-ben: